Honlap neve

Szlogen kell ide.

Vikki története(i). Írta: Adminisztrátor.

Főszereplő: Vikki.

Egy szép nyári napon, mikor már a sulinak is vége volt, Vikki épp az új lovardájába igyekezett. Na, azért ne rohanjunk ennyire a közepébe, először is. Miért is váltott új lovardára? Egyszerű a válasz. Mert egyszer leesett egy lóról, a régi lovardájában, ahol keze eltört. Anyja pedig szülinapi "ajándék" alkalmából átíratta máshova. Vikki nem mondhatni, hogy örült az ajándéknak. Csak az vigasztalta, hogy legalább a lovaktól nem lett eltiltva. Na, szóval. Új lovarda. Éppen úton volt, gyors felkapott egy egyszerű fehér felsőt, és egy cica nacit. Indult volna, ha édesanyja nem fogja vissza.

-Most meg mi a franc bajod van? Indulok az új lovardába. Vagy már ezzel is baj van?

-Nem, kicsim. Csak elszeretnélek kísérni, mivel ez az "első" lovagló órád.

-Anyu. Nem vagyok már dedós. Tudok magamra vigyázni, nem fog rajtam egy ménes átnyargalni.

-Csak most az egyszer!

-Ha így leakadsz rólam...

Ezzel elindultak. Szombati nap volt ez, délután 3 óra. Az út oda, körülbelül 1 óra hossza. Látni lehetett, hogy az édesanya jobban izgul, mint lánya. A kocsiban szólt a zene, közben beszélgettek, erről-arról. Pasi ügyről-barátnőkről. Mivel Vikki még csak 12 éves volt, így még korai volt számára a fiúzás. A lány fellélegzett. Végre oda értek. Először is meglátott egy sárga lovat, akinek orrcsíkja van. Ő rögtön megtetszett neki. Először körbenézték a többi lovat is, köztük a malacokat, kecskéket, macskákat, kutyákat is. Ezután odamentek az Apartmanokhoz, és ott találkoztak az oktatóval, aki egy 20-30 év körüli nő volt. A neve pedig Elisabeth. Vikkinek tetszett a neve, elvégre, a régi tanyán Elisabeth volt a kedvenc lova. Vikkiék beszélgettek-, ismerkedtek kicsit Elisabethel. Megtudták róla, hogy pontosan 26 éves, és 10 éve foglalkozik lovakkal. Míg beszélgettek, csak úgy repült az idő. Eltelt fél óra, mikor is szólt Lisa az éppen lovagló gyerekeknek, hogy vége a lovaglásnak. Elindult Vikki, és anyja a karám felé. Ismét Lisa szólt:

-Na, Vikki, menj az istállóba, válassz lovat. Igyekezz!

-Oké, oké. Sietek!

Vikki kivitte az istállóból a sárga lovat, amelyiknek orrcsíkja van. Szaladt a ló mellett, a ló pedig ügetett. Odaszaladtak Lisához.

-Lisa néni, mesélne kicsit erről a lóról?

-Egy feltétellel! Ha nem magázol!

-Rendben-rendben.

-Na, szóval. Ő itt, a sárga orrcsíkos ló.. Jumbó a neve. Viszonylag fiatal, 13 éves kanca. Csikója még nem volt, nem is lesz. Betegsége volt, így nem  ellhet. No, de most menj, és hozzad ide a kantárját, és a nyergét, a nyeregalátéttel együtt. Megtalálod. Naggyal rá van írva, hogy JUMBÓ. Ott kettő nyereg van, kettő angol. Az egyiknek van ilyen "kapaszkodója". Azt hozd, mert futószáron kezdesz.

-Oké.

-Na, és most pucold le!

-Jaj, de rég is csináltam én ilyet! Jumbó, drágám.. Olyan szépre kikefélem a szőröd, hogy olyan talán még sosem volt.

-Vikki, a lábait, és a hasát is! -adta ki a parancsot Lisa.

-Na, milyen lett?

-Húha, ilyen szépnek Jumbót még sosem láttam. Most itt a kobak, húzd fel. Kérsz lábszárvédőt? Mert látom, hogy Te nem hoztál magaddal. Viszont nekem van egy, L-es, szerintem pont jó rád.

-Igen, persze, kérem.

Vikki felpattant a sárga lóra, és besétáltak a kis, körkarámba. Ott Lisa rácsatolta a futószárat, és elkezdtek bemelegíteni. Elisa adta ki a parancsokat:

-Vikki, malomkörzés! Jó, most derékdöntés.

-Ő, ez  miért szükséges? Ezt a régi lovardában nem csináltuk.

-Itt a válasz, hogy miért estél le! Lovaglás előtt mindig szükséges a bemelegítés! Ahogyan tesi órán sincs magasugrás, ha nem futtok 5 percig, utána még gimnasztika is. Ilyen a lovaglás is.

-Ja, értem.

-Ügethetünk?

-Persze hogy!

-Akkor beléptessem, vagy belépteted Te Jumbeszt ügetésbe?

-Én.

Vikki kicsit megbökte Jumbó oldalát, és a ló ügetni kezdett. Lisa segített a lánynak elkapni a ritmust.

-Fel-le.Fel-le.Fel-le. Csak a lapockáját figyeld, és menni fog!

És Lisának igaza lett, nem kellett 3 perc sem, és a lány már nem pattogott, hanem szépen, ütemesen emelkedett, és leült. Mintha mindig is Jumbót lovagolta volna. Lovaglás közben összeismerkedtek. Végül letelt az a fél óra, ameddig be lett fizetve Vikki. A lány sajnálattal vette, hogy máris vége a lovaglásnak. Leszerelték a lovat, és a nyerget a kantárral együtt bevittek a szerszámosba. Vikki megismerkedett a többi lóval is, addig anyja és Lisa beszélgettek. Mikor útnak indultak, megkérdezték Elisát, hogy mikor mehetnének legközelebb. A válasz jövő hét szombat volt, 10 óra. Miközben mentek kifelé, Vikki azért könyörgött, hadd kapjon bérletet. Mit takar a bérlet? Azt, hogy 10× lovagolhat. Ez a 10 alkalom 10.000 forint volt. Mikor kifizették, mentek a kocsi felé, és indultak haza.

-Anyu, Lisa nem mondta, hogy hogy ment a lovaglás?

-Nem, nem beszéltünk róla. Csak az volt a téma, hogy mióta dolgozik annál a munkahelynél, stb.

-Ja, oké.

-Meg kellett volna kérdeznem?

-Nem, nem kellett, csak úgy megkérdeztem. Mit szólnál, hogyha holnap átmennénk a szomszéd városba, és vásárolnánk egy lábszárvédőt? Mesélte Lisa, hogy 5000 körül van.

-Benne vagyok. Örülök, hogy tetszik az új lovarda.

-Jaj, én is. Azt hittem, rosszabb lesz. De viszonylag jó, a lovak, és Lisa is kedves. Tök szimpatikus.